Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Látnivalók és rendezvények képes leírás - Veszprém.tlap.hu
részletek »

Látnivalók és rendezvények - Veszprém.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: veszprem.tlap.hu » Látnivalók és rendezvények
Keresés
Találatok száma - 9 db
Gizella Királyné Múzeum

Gizella Királyné Múzeum

Nem ismerjük a kápolna alapító oklevelét, sem eredeti elnevezését. Mégis áll, és megcsonkítva bár, de hirdeti saját történetét: építészeti, művészeti adataiból kiindulva kereshetünk választ eredetére, figyelembe véve a 16-18. századból ismert térképeket és írásos adatokat. Az biztos, hogy a kápolna sorsa, építészeti kialakítása két épület építéstörténetével függött össze. Egyik az 1760-as években lebontott középkori, illetve az ugyanekkor felépített új püspöki palota. A másik az 1741-ben emeletessé átalakított nagypréposti palota. A veszprémi várról az 1570-es évekből több alaprajzban rögzített hadmérnöki térkép maradt fenn. Ezeken már látható - a belső vár DK-i oldalán fekvő, nagyméretű palota É-i részén - egy kisebb épület, mely kápolnaként szolgált, s feltételezhetően a püspöké volt a palotával együtt. A török elleni küzdelem összefogása érdekében 1556 óta minden veszélyeztetett magyarországi várat a Bécsben székelő Haditanács vette birtokba, így a veszprémit is. A püspök csupán 1719-ben tudta elvben újra birtokba venni egykori palotáját. Ekkoriban restauráltatta a püspöki székesegyházat, valamint kápolnát is. Biró Márton már két éve püspök volt, de nem kívánt kiköltözni szomszédos, általa 1741-ben emelettel bővített nagypréposti palotájából. Így jogutódja, Orosz Pál nagyprépost nem vehette azonnal birtokba az állásával járó rezidenciáját...

Laczkó Dezső Múzeum

Laczkó Dezső Múzeum

Kulturális örökséget nemcsak a tárgyi emlékek, hanem a hozzájuk kötődő szellemi hagyaték is közvetíti. Hangsúlyozza ezt a százéves múltra visszatekintő Laczkó Dezső Múzeum állandó kiállítása is, amely az őskortól kezdve az 1990-es évekig veszi sorra Veszprém és környéke kulturális örökségét, hűen reprezentálva az ezen a vidéken élők múltját. A Veszprém megyei múzeum alapításának ötlete 1873-ban merült fel először. Az épülettel nem rendelkező gyűjteményt az 1902-ben megalakult Veszprém Vármegyei Múzeumi Egylet társadalmi szervezetként működtette első igazgatója, Laczkó Dezső piarista főgimnáziumi tanár felügyeletével. A leendő múzeum régészeti gyűjteményét az egykori bakonyszentlászlói plébános, Miháldy István mintegy kétezer darab őskori lelete alapozta meg, ennek felhasználásával nyílt az első állandó kiállítás 1904-ben, a megyeháza emeleti termeiben.

Laczkó Dezső Múzeum

Laczkó Dezső Múzeum

A Veszprém vármegyei, 1951-től Bakonyi, 1990-től Laczkó Dezső Múzeum története: A kiegyezést követő polgárosodással egy időben széleskörű mozgalom indult a vidéki városokban a szűkebb pátria történeti és természeti értékeinek gyűjtéséért és a gyűjtemények bemutatóhelyeinek, a múzeumoknak létrehozásáért. Az ügy szorgalmazói Veszprémben a kegyesrendi tanárok, városi és vármegyei elöljárók, a főpapok és az értelmiség voltak. Az 1873-ban felmerült múzeumalapítási kezdeményezést a vármegyei törvényhatóság szabályrendelettel igyekezett ugyan elősegíteni, de ténylegesen erre csak 30 év elmúltával került sor. A múzeum támogatásra megalakult 1902. november 30-án a Veszprém Vármegyei Múzeumi Egylet 23 alapító és 127 rendes taggal, elnöke dr. Fenyvessy Ferenc főispán, örökös dísztagja báró Hornig Károly megyéspüspök, aki a múzeumot haláláig igen jelentős pénzösszeggel, könyvadománnyal, festményekkel és 'egyéb régiségekkel' támogatta. 1902. december 2-án a megye törvényhatósági bizottsága szentesítette a 'vármegyei múzeum' létesítését. Az 1903. március 10-i rendkívüli közgyűlésen megalkotott - a vármegyei múzeumról szóló - szabályrendelettel körvonalazták a múzeum helyzetét, s azt a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége ellenőrzése alá helyezték...

Petőfi Színház

Petőfi Színház

Veszprém városában a polgárság érdeklődése, a lakosság kulturális igénye hívta életre a színház intézményét. A XIX. század elején már létezett egy színházpártoló mag Veszprémben, főként az iskolai színjátszók köré csoportosulva. A veszprémi színházi élet legkorábbi régészeti lelete, a legrégibbi veszprémi színlap 1814-ből való. A század második felében aztán mind több vándortársulat fordult meg a városban: változatos repertoárral és az ország neves színművészeivel pezsdítették fel a polgárság mindennapjait. Az élénk színházi kultúra mind türelmetlenebbül kívánt saját színházépületet, melynek felépítését növekvő társadalmi mozgalom segítette elő. A .Színházpártoló Egyesület. elnöke, Óváry Ferenc, például jelentős összeggel járult hozzá az építkezés kiadásainak fedezéséhez. A színház épülete: 1908. szeptember 17-én megnyílt a Petőfi Színház, mely Medgyaszay István tervei alapján épült. Az intézmény a már meglévő Korona Szálló, s Kaszinó épületéhez kapcsolódott. Stílusa Medgyaszay több éves kutatómunkájának eredményét tükrözte, melynek során a magyar népi művészetet, s keleti gyökereink kultúráját tanulmányozta. Nemzetközi jelentőségű, hogy a vasbeton m.vészi formálását összekötötte a magyar nép .si hagyományainak alkalmazhatóságával...

Tegularium (Téglamúzeum)

Tegularium (Téglamúzeum)

Meglepően gazdag és érdekes anyagot találunk itt: a római korból származó téglák is láthatók. A Dubniczay-palota déli, udvari szárnyában, valamint a ház alatti barokk pincerendszerben kapott helyet a Magyar Építőipari Múzeum állandó, bélyeges-tégla kiállítása. (A kiállítóhely nevében a 'tegula' a rómaiak nagyméretű tetőfedő-elemére utal, amelyet imbrex-szel, korabeli kúpcseréppel együtt alkalmaztak. Ebből a szóból származik a magyar tégla kifejezés.) A történelmi Magyarország gyűjtőterületéről származó írott, karcolt, sablonban készült monogramos, pecsétes, címeres téglák és különleges tetőcserepek gyűjteménye ez, amely a római kortól napjainkig mutatja be az agyag alapú építőanyag felhasználásának módjait. A látványos belső építészeti megoldásokkal kialakított kiállítótér tervezői gondoltak a gyengénlátókra is: számukra 'kézzel látó' sarkot alakítottak ki. A kerekesszékkel, babakocsival érkező látogatók segítségére pedig lépcsőjáró lift működik.

Városi Művelődési Központ

Városi Művelődési Központ

Ez a 60.000 lakosú, gyönyörű barokk város a Bakony erdő borította hegyei és a Balaton felvidék napsütötte lankái közötti fennsíkon fekszik. Girbegurba utcácskák, keskeny lépcsők, apró házak festői labirintusa alkotja a város szívét. Szépséges kertjei, a számos zöldellő park és a Séd patak romantikus, szomorúfüzes partja okán gyakran nevezik Veszprémet a Virágzó Kertek Városának és a Királynék Városának is! Veszprém és környéke ugyanis évszázadokon át a magyar királynék koronabirtoka volt, emellett érseki székhelyként ma is jelentős egyházi központ. A középkori és barokk építészet pompás ötvözete teszi a veszprémi Várat vonzóvá a turisták - és az előadóművészek számára. Az Érseki Palota, templomok és múzeumok övezte Szentháromság tér minden évben otthont ad a májusi Gizella Napok ünnepi eseményének valamint a Veszprémi Nyári Fesztiválnak, amelyen jeles hazai és nemzetközi együttesek - kórusok, zenekarok, táncegyüttesek - lépnek közönség elé...

Veszprémi Utcazene Fesztivál

Veszprémi Utcazene Fesztivál

Veszprémben július közepén ismét utcára vonulnak a zenészek, így adva hangot tiltakozásuknak a hétköznapok unalmas uralma ellen. Az előre bejelentett akciót a fesztiválbarát közönség Tizedik Veszprémi Utcazene Fesztivál néven tudomásul vette, sőt, Veszprém városa ebben az évben is támogatja azt. Az akusztikus zene rajongójaként nagy örömömre szolgál, hogy az utóbbi években valódi fesztiválvárossá fejlődött Veszprémben újra köszönthetem a messzi földről ide sereglett utcazenészeket és a közönséget. Az immár hagyományosnak mondható Utcazene Fesztiválon 2009-ben 158 jelentkező közül 25 fellépőt lát vendégül a város. Veszprém az Utcazene Fesztivál napjai alatt egyetlen hatalmas utcává, a Zene Utcájává válik. Az öt kihangosított színpadon és a történelmi hangulatú megyeszékhely más pontjain fellépő muzsikusok ezúttal is mindent megtesznek azért, hogy művészetükkel megállásra, sőt, maradásra késztessék a járókelőket. Mindez nem csak az önfeledt szórakoztatás, de a nagy összegű díjak miatt is fontos lehet. Az összekalapozott pénz mellett 1 millió forint összdíjazásban részesülhet az a szólista vagy zenekar, akit vagy amelyet a fesztivál végeztével a zsűri, illetve a közönség a veszprémi utcák legjobb muzsikusává választ. A hagyományok ápolásán és a professzionális szervezésen túl továbbra is elengedhetetlen a spontaneitás ezen az egyedülálló zenei seregszemlén...

Veszprémi Ünnepi Játékok

Veszprémi Ünnepi Játékok

Veszprémi Ünnepi Játékok programja, megismerheti a Játékok fellépőit, informálódhat a jegyárakról, a nézőtérről és akár jegyet is rendelhet. Kedves Látogató! Kedves zene és kultúra-rajongó barátunk! Üdvözöljük a Veszprémi Ünnepi Játékok honlapján! Honlapunkon részletesen tájékozódhat az Ünnepi Játékok programjáról, megismerheti a Játékok fellépőit, informálódhat a jegyárakról, a nézőtérről és akár jegyet is rendelhet. Archívumunkban visszatekinthet a korábbi évek programjaiba, fotó albumunkban böngészve bepillanthat akár a kulisszák mögé is, vagy letöltheti korábbi filmjeink részleteit. A Veszprémi Ünnepi Játékok egy olyan zenei, kulturális nagyrendezvény, amely a zenei műfajok között, nem egy műfaj mellett megkötve magát a legmagasabb minőséget kívánja bemutatni nézőinek évről évre. Világsztárok Veszprémben! Találkozzunk Veszprémben! Hirdettük az Ünnepi Játékok első évében, és ez így van ma is, amikor a 6. évfolyamra készülünk a nemzetközi produkciók nagyszínpadi hagyományával, amely talán valamennyi korábbi évhez képest is szerteágazóbb, eklektikusabb a zenei műfajok közötti 'utazások' terén. Reméljük mára egyre inkább hagyomány; az egyes napokon - a különböző zenei műfajok legmagasabb minőségét megcélozva -mind a musical, mind a világ zene és jazz szerelmesei, világhírű előadók produkciói közül válogathatnak...

Zoo Veszprém

Zoo Veszprém

Gyűjteményünkben megtalálhatók a hagyományos állatkerti állatok, (oroszlánok, medvék, majmok) de igazi ritkaságokkal is találkozhatnak (kardszarvú antilopok, dzseladák) melyek hazánkban csak nálunk láthatóak. Ötven emlős-, harmincöt madár- és huszonöt hüllő fajjal találkozhatnak Veszprémben. Állatállományunk is sokat változott az évek során, régebben jellemzően kevesebb faj több egyedét tartottuk, mára inkább a több faj kevesebb egyed elv érvényesül. Ehhez párosul az állatok igényeinek megfelelő méretű és kialakítású kifutók építése, melyek természetszerűséget közvetítenek mind állataink, mind látogatóink felé.

Tuti menü