Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Látnivalók és rendezvények képes leírás - Veszprém.tlap.hu
részletek »

Látnivalók és rendezvények - Veszprém.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: veszprem.tlap.hu » Látnivalók és rendezvények
Keresés
Találatok száma - 8 db
Gizella Királyné Múzeum

Gizella Királyné Múzeum

Nem ismerjük a kápolna alapító oklevelét, sem eredeti elnevezését. Mégis áll, és megcsonkítva bár, de hirdeti saját történetét: építészeti, művészeti adataiból kiindulva kereshetünk választ eredetére, figyelembe véve a 16-18. századból ismert térképeket és írásos adatokat. Az biztos, hogy a kápolna sorsa, építészeti kialakítása két épület építéstörténetével függött össze. Egyik az 1760-as években lebontott középkori, illetve az ugyanekkor felépített új püspöki palota. A másik az 1741-ben emeletessé átalakított nagypréposti palota. A veszprémi várról az 1570-es évekből több alaprajzban rögzített hadmérnöki térkép maradt fenn. Ezeken már látható - a belső vár DK-i oldalán fekvő, nagyméretű palota É-i részén - egy kisebb épület, mely kápolnaként szolgált, s feltételezhetően a püspöké volt a palotával együtt. A török elleni küzdelem összefogása érdekében 1556 óta minden veszélyeztetett magyarországi várat a Bécsben székelő Haditanács vette birtokba, így a veszprémit is. A püspök csupán 1719-ben tudta elvben újra birtokba venni egykori palotáját. Ekkoriban restauráltatta a püspöki székesegyházat, valamint kápolnát is. Biró Márton már két éve püspök volt, de nem kívánt kiköltözni szomszédos, általa 1741-ben emelettel bővített nagypréposti palotájából. Így jogutódja, Orosz Pál nagyprépost nem vehette azonnal birtokba az állásával járó rezidenciáját...

Laczkó Dezső Múzeum

Laczkó Dezső Múzeum

Kulturális örökséget nemcsak a tárgyi emlékek, hanem a hozzájuk kötődő szellemi hagyaték is közvetíti. Hangsúlyozza ezt a százéves múltra visszatekintő Laczkó Dezső Múzeum állandó kiállítása is, amely az őskortól kezdve az 1990-es évekig veszi sorra Veszprém és környéke kulturális örökségét, hűen reprezentálva az ezen a vidéken élők múltját. A Veszprém megyei múzeum alapításának ötlete 1873-ban merült fel először. Az épülettel nem rendelkező gyűjteményt az 1902-ben megalakult Veszprém Vármegyei Múzeumi Egylet társadalmi szervezetként működtette első igazgatója, Laczkó Dezső piarista főgimnáziumi tanár felügyeletével. A leendő múzeum régészeti gyűjteményét az egykori bakonyszentlászlói plébános, Miháldy István mintegy kétezer darab őskori lelete alapozta meg, ennek felhasználásával nyílt az első állandó kiállítás 1904-ben, a megyeháza emeleti termeiben.

Laczkó Dezső Múzeum

Laczkó Dezső Múzeum

A Veszprém vármegyei, 1951-től Bakonyi, 1990-től Laczkó Dezső Múzeum története: A kiegyezést követő polgárosodással egy időben széleskörű mozgalom indult a vidéki városokban a szűkebb pátria történeti és természeti értékeinek gyűjtéséért és a gyűjtemények bemutatóhelyeinek, a múzeumoknak létrehozásáért. Az ügy szorgalmazói Veszprémben a kegyesrendi tanárok, városi és vármegyei elöljárók, a főpapok és az értelmiség voltak. Az 1873-ban felmerült múzeumalapítási kezdeményezést a vármegyei törvényhatóság szabályrendelettel igyekezett ugyan elősegíteni, de ténylegesen erre csak 30 év elmúltával került sor. A múzeum támogatásra megalakult 1902. november 30-án a Veszprém Vármegyei Múzeumi Egylet 23 alapító és 127 rendes taggal, elnöke dr. Fenyvessy Ferenc főispán, örökös dísztagja báró Hornig Károly megyéspüspök, aki a múzeumot haláláig igen jelentős pénzösszeggel, könyvadománnyal, festményekkel és 'egyéb régiségekkel' támogatta. 1902. december 2-án a megye törvényhatósági bizottsága szentesítette a 'vármegyei múzeum' létesítését. Az 1903. március 10-i rendkívüli közgyűlésen megalkotott - a vármegyei múzeumról szóló - szabályrendelettel körvonalazták a múzeum helyzetét, s azt a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége ellenőrzése alá helyezték...

Petőfi Színház

Petőfi Színház

Veszprém városában a polgárság érdeklődése, a lakosság kulturális igénye hívta életre a színház intézményét. A XIX. század elején már létezett egy színházpártoló mag Veszprémben, főként az iskolai színjátszók köré csoportosulva. A veszprémi színházi élet legkorábbi régészeti lelete, a legrégibbi veszprémi színlap 1814-ből való. A század második felében aztán mind több vándortársulat fordult meg a városban: változatos repertoárral és az ország neves színművészeivel pezsdítették fel a polgárság mindennapjait. Az élénk színházi kultúra mind türelmetlenebbül kívánt saját színházépületet, melynek felépítését növekvő társadalmi mozgalom segítette elő. A .Színházpártoló Egyesület. elnöke, Óváry Ferenc, például jelentős összeggel járult hozzá az építkezés kiadásainak fedezéséhez. A színház épülete: 1908. szeptember 17-én megnyílt a Petőfi Színház, mely Medgyaszay István tervei alapján épült. Az intézmény a már meglévő Korona Szálló, s Kaszinó épületéhez kapcsolódott. Stílusa Medgyaszay több éves kutatómunkájának eredményét tükrözte, melynek során a magyar népi művészetet, s keleti gyökereink kultúráját tanulmányozta. Nemzetközi jelentőségű, hogy a vasbeton m.vészi formálását összekötötte a magyar nép .si hagyományainak alkalmazhatóságával...

Tegularium (Téglamúzeum)

Tegularium (Téglamúzeum)

Meglepően gazdag és érdekes anyagot találunk itt: a római korból származó téglák is láthatók. A Dubniczay-palota déli, udvari szárnyában, valamint a ház alatti barokk pincerendszerben kapott helyet a Magyar Építőipari Múzeum állandó, bélyeges-tégla kiállítása. (A kiállítóhely nevében a 'tegula' a rómaiak nagyméretű tetőfedő-elemére utal, amelyet imbrex-szel, korabeli kúpcseréppel együtt alkalmaztak. Ebből a szóból származik a magyar tégla kifejezés.) A történelmi Magyarország gyűjtőterületéről származó írott, karcolt, sablonban készült monogramos, pecsétes, címeres téglák és különleges tetőcserepek gyűjteménye ez, amely a római kortól napjainkig mutatja be az agyag alapú építőanyag felhasználásának módjait. A látványos belső építészeti megoldásokkal kialakított kiállítótér tervezői gondoltak a gyengénlátókra is: számukra 'kézzel látó' sarkot alakítottak ki. A kerekesszékkel, babakocsival érkező látogatók segítségére pedig lépcsőjáró lift működik.

Városi Művelődési Központ

Városi Művelődési Központ

Ez a 60.000 lakosú, gyönyörű barokk város a Bakony erdő borította hegyei és a Balaton felvidék napsütötte lankái közötti fennsíkon fekszik. Girbegurba utcácskák, keskeny lépcsők, apró házak festői labirintusa alkotja a város szívét. Szépséges kertjei, a számos zöldellő park és a Séd patak romantikus, szomorúfüzes partja okán gyakran nevezik Veszprémet a Virágzó Kertek Városának és a Királynék Városának is! Veszprém és környéke ugyanis évszázadokon át a magyar királynék koronabirtoka volt, emellett érseki székhelyként ma is jelentős egyházi központ. A középkori és barokk építészet pompás ötvözete teszi a veszprémi Várat vonzóvá a turisták - és az előadóművészek számára. Az Érseki Palota, templomok és múzeumok övezte Szentháromság tér minden évben otthont ad a májusi Gizella Napok ünnepi eseményének valamint a Veszprémi Nyári Fesztiválnak, amelyen jeles hazai és nemzetközi együttesek - kórusok, zenekarok, táncegyüttesek - lépnek közönség elé...

Veszprémi Ünnepi Játékok

Veszprémi Ünnepi Játékok

Veszprémi Ünnepi Játékok programja, megismerheti a Játékok fellépőit, informálódhat a jegyárakról, a nézőtérről és akár jegyet is rendelhet. Kedves Látogató! Kedves zene és kultúra-rajongó barátunk! Üdvözöljük a Veszprémi Ünnepi Játékok honlapján! Honlapunkon részletesen tájékozódhat az Ünnepi Játékok programjáról, megismerheti a Játékok fellépőit, informálódhat a jegyárakról, a nézőtérről és akár jegyet is rendelhet. Archívumunkban visszatekinthet a korábbi évek programjaiba, fotó albumunkban böngészve bepillanthat akár a kulisszák mögé is, vagy letöltheti korábbi filmjeink részleteit. A Veszprémi Ünnepi Játékok egy olyan zenei, kulturális nagyrendezvény, amely a zenei műfajok között, nem egy műfaj mellett megkötve magát a legmagasabb minőséget kívánja bemutatni nézőinek évről évre. Világsztárok Veszprémben! Találkozzunk Veszprémben! Hirdettük az Ünnepi Játékok első évében, és ez így van ma is, amikor a 6. évfolyamra készülünk a nemzetközi produkciók nagyszínpadi hagyományával, amely talán valamennyi korábbi évhez képest is szerteágazóbb, eklektikusabb a zenei műfajok közötti 'utazások' terén. Reméljük mára egyre inkább hagyomány; az egyes napokon - a különböző zenei műfajok legmagasabb minőségét megcélozva -mind a musical, mind a világ zene és jazz szerelmesei, világhírű előadók produkciói közül válogathatnak...

Zoo Veszprém

Zoo Veszprém

Gyűjteményünkben megtalálhatók a hagyományos állatkerti állatok, (oroszlánok, medvék, majmok) de igazi ritkaságokkal is találkozhatnak (kardszarvú antilopok, dzseladák) melyek hazánkban csak nálunk láthatóak. Ötven emlős-, harmincöt madár- és huszonöt hüllő fajjal találkozhatnak Veszprémben. Állatállományunk is sokat változott az évek során, régebben jellemzően kevesebb faj több egyedét tartottuk, mára inkább a több faj kevesebb egyed elv érvényesül. Ehhez párosul az állatok igényeinek megfelelő méretű és kialakítású kifutók építése, melyek természetszerűséget közvetítenek mind állataink, mind látogatóink felé.

Tuti menü